Közös tulajdon megszüntetése 

A közös tulajdoni viszony nem egy kényszerközösség, annak sem a létrehozására, sem a fenntartására senkit nem lehet kötelezni. Ez következik a törvény azon szabályából, mely szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. A tulajdonközösség megszüntetésének módjára nézve elsősorban a felek megállapodása az irányadó, ők elvileg bármilyen megszüntetési módot alkalmazhatnak, illetve többféle mód kombinációjában is megegyezhetnek. Ha a tulajdonostársak a megszüntetés módjában nem tudnak egyhangúlag megegyezni, bármelyikük kérelmére a bíróság dönt. A bíróság elvileg három fő megszüntetési mód között választhat, a törvény által megadott sorrendben:

A közös tulajdon tárgyainak természetbeni megosztása

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez a közös tulajdon tárgyának fizikai megosztását (súly, mérték, darabszám, négyzetméter stb. szerint) jelenti, ami után az egyes részek a - most már volt - tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülnek. A természetbeni megosztásnak három akadálya lehet: aa) a természetbeni megosztás nem lehetséges (a dolog oszthatatlan); ab) lehetséges ugyan, de jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy ac) gátolná a rendeltetésszerű használatot. Emellett a megosztásnak lehet "jogi" akadálya is, pl. ingatlanok esetén a megosztáshoz szükséges hatósági engedély hiánya. Ha a megosztás során a tulajdoni arányok nem érvényesíthetők, a különbözet pénzbeli megtérítéséről kell gondoskodni.

A tulajdonjog megváltása

Ha a természetbeni megosztás egyáltalán nem vagy részben nem lehetséges, a magához váltás jöhet szóba. A tulajdonostársak közül egy vagy több érdekelt lehet abban, hogy az egész dolgon, vagy annak egy további - természetben megosztható - részén kizárólagos tulajdont szerezzen (mert benne lakik, azon vagy azzal gazdálkodik stb.). Ilyenkor a bíróság a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, sőt emellett a teljesítő képességét és fizetési készségét is vizsgálni kell. Nincs szükség a beleegyezésre akkor, ha a bíróság a közös tulajdonú ingatlanrészt az abban lakó ("bennlakó") tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit. A bentlakás értékcsökkentő hatását rendszerint a bennlakó tulajdonostárs terhére kell figyelembe venni.

A közös dolog értékesítése

Ha a közös tulajdon az előző módokon nem (vagy részben nem) szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személyekkel szemben az ilyen értékesítés során is megilleti.

Ha a szükség úgy kívánja, a bíróság is kombinálhatja a különböző megszüntetési módokat, nem alkalmazhatja azonban a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A tulajdonostársak külső jogviszonyai közös tulajdonnál

A tulajdonostársak külső jogviszonyai a tulajdonnal való rendelkezés és a tulajdon védelme körében keletkeznek. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet, így pl. dönthet az őt megillető birtoklási, használati, haszonszedési, hasznosítási jogosultságok gyakorlásáról, a tulajdoni hányad megterheléséről vagy biztosítékul adásáról stb., ehhez a többi tulajdonostárs hozzájárulása nem szükséges.

Elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog

Ha azonban saját tulajdoni hányadát el akarja adni, bérbe vagy haszonbérbe kívánja adni, akkor a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat egy kívülállóval szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Ezek az előjogok tehát csak a tulajdonostársak körén kívül álló személyekkel szemben gyakorolhatók, belső viszonyban a tulajdonostárs szabadon választhat, melyik társával köt szerződést. A kívülállótól kapott szerződési ajánlatot viszont teljes terjedelmében közölni kell a tulajdonostársakkal és ha valamelyik az ajánlatot elfogadja, a szerződés vele jön létre. Ha többen is elfogadják az ajánlatot, közülük az eladó (bérbeadó) tulajdonostárs választhat.

Rendelkezés a közös dologról

Ha nem egy tulajdoni hányad, hanem az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásáról, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásáról, biztosítékul lekötéséről vagy más módon való megterheléséről van szó, az ilyen rendelkezéshez a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Ha nincs egyhangúság, a hiányzó szavazatot a bíróság kivételes esetben, joggal való visszaélés megvalósulása esetén ítéletével pótolhatja.

A közös tulajdon védelme

A külső viszonyok második csoportját a közös tulajdon védelme jelenti kívülállókkal szemben. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. Eszerint mindegyik tulajdonostárs önállóan is jogosult igénybe venni a tulajdonjog védelmének bármely polgári jogi eszközét, mégpedig a tulajdonjog egészére kiterjedően. Ha a közös dolog kikerül a tulajdonostársak birtokából, bármelyik tulajdonostárs követelheti a közös birtokba való visszabocsátást.