Ingatlan-végrehajtás
Az adós tulajdonában vagy kezelésében lévő bármely ingatlan, jellegére, művelési ágára, az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. A végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzés esetén az új tulajdonos tulajdonjogát csak a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog (illetve a törvényen alapuló haszonélvezeti jog bejegyzés hiányában is) terhelheti.
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó azt a végrehajtási költség megelőlegezését követő három munkanapon belül lefoglalja. A lefoglalás a gyakorlatban úgy történik, hogy a végrehajtó megkeresésére az illetékes földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára a végrehajtási jogot bejegyzi. Ez a bejegyzés nem teszi az ingatlant forgalomképtelenné, de a lefoglalt ingatlanra csak azzal a feltétellel lehet bármilyen jogot szerezni, ha az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
Az értékesítés feltételei, az ingatlan értéke
A lefoglalt ingatlant csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. A végrehajtó az értékesítés iránt csak a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézbesítésétől számított negyvenöt nap elteltével intézkedhet.
Az értékesítés előtt a hat hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány figyelembe vételével, vagy a felek kérelmére szakértő-becsüs véleménye alapján meg kell állapítani az ingatlan becsértékét beköltözhető és lakott állapotban is. A becsérték ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a felek végrehajtási kifogással élhetnek. Ennek előterjesztése esetén a becsértéket - szükség esetén szakértő bevonásával - a bíróság állapítja meg.
A lefoglalt ingatlan értékesítése
Az ingatlant rendszerint árverésen kell értékesíteni, főszabályként beköltözhető állapotban. Az árverés kitűzésének szabályai nagy vonalakban megegyeznek az ingó árverés kapcsán ismertetettekkel, azzal a különbséggel, hogy az árverési hirdetményt az illetékes földhivatalnak is meg kell küldeni, amely az árverés kitűzését az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi.
Az ingatlanra az árverezhet, aki a becsérték 10 %-át árverési előlegként letétbe helyezte. Az árverés lebonyolítása nagy vonalakban megegyezik az ingó árveréssel. Különbség, hogy a vételárat csak a becsérték feléig - illetőleg, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, és lakóhelye jelenleg és ezt megelőző hat hónapon belül is ebben volt, 70 %-ig - lehet leszállítani. Az árverési vevő előlegét a vételárba be kell számítani, a többi árverező előlegét pedig haladéktalanul vissza kell fizetni. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat tizenöt napon belül megfizetni, ha ezt elmulasztja előlegét elveszti. A fizetésre a végrehajtó két hónapig terjedő időre halasztást adhat, ha a vételár nagysága vagy más fontos körülmény azt indokolja. Ha az első árverés sikertelen (nem tettek vételi ajánlatot, a felajánlott vételár nem érte el a becsérték felét, az árverési vevő a vételárat nem fizette meg) három hónapon belül újabb árverést kell tartani, amelyen a korábbi árverési vevő nem árverezhet.
Az ingatlan értékesítése árverésen kívül
Az ingatlant a végrehajtást kérő kívánságára nyilvános pályázaton kell értékesíteni. Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a hirdetményben közölt időpontban a végrehajtó bontja fel. A pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel.
A végrehajtó az ingatlant a felek kérésére, az általuk meghatározott vevőnek, az általuk megállapított becsértéken adja el. Nincs szükség a végrehajtást kérő beleegyezésére az árverésen kívüli értékesítéshez, ha a befolyó vételár a követelést és járulékait előre láthatólag fedezi, és az ingatlanra nincs más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga.
Ha a második árverés is sikertelen, a végrehajtást kérő a becsérték felének - lakóingatlan esetében 70 %-nak - megfelelő összeg fejében az ingatlant átveheti. Ha ez nem történik meg, a végrehajtás mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérő újabb árverés kitűzését nem kéri. A szünetelés kezdő időpontjától számított hat hónapon belül azonban nem tűzhető ki újabb árverés.