illetek

A visszterhes vagyonszerzéssel érintett vagyon köre sokkal szűkebb, mint az ingyenes ügyek esetében. Az általános szabályok szerint csak az ingatlanszerzés esik az illetékkötelezettség alá, az ingó és vagyoni értékű jog visszterhes megszerzése csak a törvényben nevesített esetekre terjed ki (pl. gépjármű tulajdonjogának megszerzése).

A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya

Az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Illetékfizetés kötelezettség akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében (azaz nem ingyenesen), illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon - például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással - történt.

A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya

ingatlan;
ingó;
vagyoni értékű jog lehet.

Mi minősül ingatlannak?

Az 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: illetéktörvény) ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

A földdel alkotórészi kapcsolatban az áll, amely úgy kapcsolódik a földhöz, hogy az elválasztással elpusztulna, vagy értéke, használhatósága számottevően csökkenne.

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa úgy szerez vagyont, hogy az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog jogosultja meghal (vagy özvegyi haszonélvezeti jog esetén az özvegy új házasságot köt), visszterhes vagyonátruházási illetéket nem lehet kiszabni, miután ez az eset nem tárgya ennek az illetéknek.

Mi minősül ingónak?

A visszterhes vagyonátruházási illeték szempontjából ingónak kell tekinteni mindent, ami nem minősül ingatlannak, valamint a fizetőeszközt és az értékpapírt. Ebben az összetételben értékpapírnak tekintendő minden olyan - jogszabályban megjelölt - okirat vagy, más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.

Természetesen nem minden ingó dolog megszerzésekor kell illetéket fizetni, hanem csak:

ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
gépjármű, pótkocsi tulajdonának megszerzése;
közterületen álló, de ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának megszerzése;
2005. január 1-jétől az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése esetén.

Vagyoni értékű jog

Ebbe a körbe tartozik minden olyan - ingatlanon, illetve ingó dolgon fennálló - jog, amely vagyoni értékkel bír. Az illetéktörvény értelmező rendelkezése szerint vagyoni értékűnek tekinthető a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használatot is -, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga.

Az illetékfizetési kötelezettség az alábbi vagyoni értékű jogokra terjed ki:

az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére, valamint ennek a megszüntetésekor bekövetkező vagyonszerzésre;
az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedésére;
gépjármű, pótkocsi haszonélvezetének megszerzésére;
közterületen álló, de ingatlannak nem minősülő felépítmény vagyoni értékű jogának megszerzésére;
az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésére.

Mentességek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól

A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességek eseteit az illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) sorolja fel tételesen. Ez az egyik részben az illeték tárgyára vonatkozó mentességet tartalmaz (tárgyi illetékmentesség), másik fele pedig az illeték fizetésére kötelezett személy mentességét rögzíti (személyes illetékmentesség). A mentességek köre jórészt lakáspolitikai és szociális indokok alapján került a törvénybe, esetleg a gazdálkodói érdekek érvényesítését célozza.

A lakóház építésére alkalmas telek illetékmentessége

A visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése.

Ebben az esetben a mentességhez szükséges, hogy a vagyonszerző az ingatlanon - a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül - lakóházat építsen. A vagyonszerző a lakóház-építési szándékáról legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat.

Ha építkezni akar, az illetékhivatal megállapítja ugyan a telek után járó illetéket, de annak megfizetését a 4 éves határidő leteltéig felfüggeszti. A 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetéket az illetékhivatal akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését.

Lényeges azonban, hogy ha a vagyonszerző a határidő lejártakor használatbavételi engedélyt nem tud felmutatni, akkor az illetéket az eredeti esedékességtől (a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő naptól) számítandó késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.

Újonnan épített lakás megvásárlásának illetékmentessége

A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása után nincs illetékfizetési kötelezettség (2004-ben 30 millió forint volt az illetékmentesség határa). A legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében annyi a kedvezmény, hogy a 15 millió forintra eső illetéket, vagyis 740 ezer forintot nem kell megfizetni. A 30 millió forintnál magasabb értékű lakások esetében mármentesség és kedvezmény sem vehető igénybe.

Termőföldvásárlás illetékmentessége

A hatályos előírások alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása illetékmentes, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie. Ezek a szabályok a vagyonszerző nyilatkozata alapján a 2005. január 1-je és május 10-e között illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyekben is alkalmazandók.

A korábbi törvényi rendelkezés szerint a családi gazdálkodó termőföld vásárlása volt illetékmentes, és az illetékmentesség feltétele az a - termőföld törvény alapján egyébként is fennálló - korlátozás volt, hogy a megvásárolt termőfölddel a tulajdonában álló összes termőföld nagysága nem haladhatta meg a 300 hektárt vagy a 6000 aranykorona értéket. Fontos tudni, hogy a családi gazdálkodók 2005. június 30-ig részesülhettek a korábbi, enyhébb szabályok szerint illetékmentességben, ha eddig az időpontig bejelentették illetékkiszabásra a termőföldvásárlásukat (vagyis nem a szerződés dátuma, hanem a földhivatali bejelentés napja számít).

Termőföldnek kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban, vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészletet.

A megsemmisült helyett vásárolt lakás illetékmentessége

A visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes a természeti katasztrófa következtében megsemmisült, vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon (erre vonatkozó vagyoni értékű jog) megszerzése is. Ez a mentesség azonban csak akkor érvényesíthető, ha

a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, vagy használati joga, valamint
a megsemmisült lakástulajdon pótlására 6 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakástulajdont (ilyen értékű lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést legkésőbb a másik lakástulajdona megsemmisülését követő év március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti.

Tulajdoni hányad megszerzése esetén csak akkor van az illetékmentesség, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadát.

A vagyonszerző a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával, illetve a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzője által, illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni, a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor.

Az illetékmentesség további esetei

Mentes a vagyonszerzési illeték alól továbbá:

a lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése;
a közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának a megszerzése;
az állami tulajdonú természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
a kincstári vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése;
a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);
a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan megszerzése, illetve a kártalanítási összegből vásárolt ingatlan. Ide tartozik az az eset is, amikor az ilyen ingatlanra vonatkozó, más személyt megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jogot szereznek meg. Ha az említett csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy az ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, akkor az illetékmentesség a többletre nem terjed ki;
a kisajátítás alapjául szolgáló, közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából az ingatlanvásárlás, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó, más személyt megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog vásárlását is; Ilyen esetben a vevő a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az ingatlant tőle megvásárolták;
gépjármű vagy pótkocsi tulajdonjogának a megszerzése, ha a vagyonszerző a statisztikai jelzőszáma szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, illetve a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó;
a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának a vételi joggal, vagy az elővásárlási joggal rendelkező személy által történő megszerzése (kapcsolódó jogszabály: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény);
a birtokösszevonási célú, önkéntes földcsere esetén létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése;
az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek).
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha az átruházó a vonatkozó törvény szerint annak hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. A mentességre való jogosultságot a működtetési jogot szerző magánszemélynek kell igazolnia.
Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy műemléki jellegű ingatlan haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követő állagmegóvás ellenében történő megszerzése esetén sem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni

A visszterhes vagyonszerzés bejelentése

A visszterhes vagyonszerzést általában írásban kell bejelenteni. Ha olyan szerződést kötnek a felek, amelyiket nem kell írásba foglalni, a bejelentés szóban is megtehető. A szóbeli bejelentést az illetékhivatalnak kell jegyzőkönyveznie, és a bejelentésről a bejelentőnek igazolást adni. Bejelentési kötelezettség akkor is terheli a vagyontárgy megszerzőjét, ha illetékmentesség miatt nem kell illetéket fizetnie.

Ingatlan szerzésének bejelentése

Az illetékes földhivatalhoz kell bejelenteni az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését és megszűnését. Ezt a bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel együtt kell benyújtani, a bejelentéshez csatolni kell a szerződést is. A bejelentést a vagyonszerzőnek kell benyújtania, a szerződés megkötésétől számítva 30 napon belül.

Az iratokat a földhivatal nyolc napon belül továbbítja az illetékhivatalhoz. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően az illetékhivatal megkapja a tulajdonjog vagy vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, netán a bejegyzési kérelmet elutasító földhivatali határozatot is. Ez az eljárás független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.

Az illetékalap - a forgalmi érték - meghatározása

A visszterhes vagyonátruházási illeték összegét az illetékalap és az illetékmérték szorzataként határozzák meg. Az illetékalap főszabály szerint az a forgalmi érték, amelyet az illeték fizetésére kötelezett fél bejelentett, vagy - amennyiben ezt az illetékhivatal nem fogadja el reális értékként - az illetékhivatal megállapított. Az illetékhivatal a bejelentett forgalmi értéket csak akkor nem bírálhatja felül, ha azt ítélet állapította meg . A forgalmi érték (az illetékalap) mindig pénzben kifejezhető érték, és azt az összeget jelenti, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető (tehát a forgalmi értékből nem kell levonni az esetleges terheket) . Az illeték alapját forintban kell megállapítani. Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.

Egyes esetekben az illetékalap nem a forgalmi értékkel egyezik meg:

ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke, de lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete lesz az illeték alapja;
önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén az illeték alapja a működtetési jognak - terhekkel nem csökkentett - értéke;
tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.

Az illeték mértéke

Az illeték mértéke százalékosan kifejezett vagy tételesen meghatározott.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalék.

Az általánostól eltérő illetékalapot vagy illetékmértéket határoz meg az illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) az alábbi visszterhes jogügyletek esetében:

vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, vagy a vagyonszerzéskor már fennálló haszonélvezet, használat;
lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok megszerzése;
vagyonszerzés ingatlanforgalmazási céllal;
hitelintézet ingatlanszerzése;
a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának és haszonélvezeti jogának a megszerzése;
közös tulajdon megszüntetése.

Az illeték megfizetésének módja

Az illeték megfizetésének több módja is van, de a vagyonszerzési - és ezen belül a visszterhes vagyonátruházási illetéket (beleértve az illetékelőleget is) - kiszabás (fizetési meghagyás) alapján, pénzzel kell megfizetni. Kivétel a gépjármű és a pótkocsi illetékének megfizetése, mert ilyen esetben átutalási postautalványon fizetendő meg az illeték.

A kiszabás alapján fizetendő illetékek

Ha kiszabás alapján kell illetéket fizetni - ideértve a mulasztási bírságot és az illetékelőleget is -, akkor az illeték összegéről fizetési meghagyást (határozatot) ad ki az illetékhivatal. Ennek tartalmaznia kell az illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az összeg - ha a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - további 15 napon belül késedelmi pótlék nélkül fizethető meg.

Az illetékelőleg és az illetékkülönbözet

Amennyiben a határozat maga hosszabb határidőt nem állapít meg - a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé az illetékelőleg, valamint az illetékkülönbözet. Itt is alkalmazható az a rendelkezés, hogy az esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmi pótlék nélkül fizethető meg a kirótt összeg.

Az illetékelőleg és az illetékkülönbözet is az ingatlan tulajdonjogának, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzéséhez kapcsolódik. Amikor vagyonszerzést az illetékes hivatalnál bejelentik, az illetékhivatal a bejelentett érték (tehát az ingatlan eladási ára) alapulvételével illetékelőleget ró ki a vagyonszerzőre, és azt fizetési meghagyásban közli. A megszerzett ingatlan ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően az illetékhivatal fizetési felhívást bocsát ki. Ebben megjelöli a megállapított teljes illeték és a korábban már kiszabott illetékelőleg különbözetét, vagyis az illetékkülönbözetet. Ezt a vagyonszerzőnek még meg kell fizetnie ahhoz, hogy az ingatlan megszerzésével kapcsolatos illetékfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen.

Az illetékelőlegre vonatkozó szabályok

Az illetékelőleg sajátossága, hogy a fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható okiratnak minősül. Az abban szereplő összeget tehát akkor is meg kell fizetni, ha az azt tartalmazó fizetési meghagyást megfellebbezik. Eredményes fellebbezés esetén viszont a megfizetett többletilletéket az illetékhivatal 30 napon belül külön kérelem nélkül köteles visszatéríteni.

Ugyancsak meg kell fizetni az illetékelőleget akkor, ha pl. az adásvételi szerződés megkötésekor a teljes vételárat még nem is fizették ki, és a vételár teljes kifizetéséig az eladó fenntartotta a tulajdonjogát (vagyis csak a vételár teljes kiegyenlítését követően adja hozzájárulását ahhoz, hogy az ingatlan tulajdonjogát a vevő nevére átírják az ingatlan-nyilvántartásban).

A bejelentés elmulasztása, késedelmes bejelentés

Ha a vagyonszerző a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy azt késedelmesen teljesíti, a fizetendő illetéken felül plusz összeget, ún. mulasztási bírságot kell fizetnie. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a magánszemély 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesíti, és a késedelmet nem menti ki.

A késedelmi pótlékra vonatkozó szabályok

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani már nem lehet. Az illeték meg nem fizetésére, annak behajtására, a behajtásához való jog elévülésére, illetve a behajthatatlanság címén való törlésre szintén az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

Késedelmi pótlék fizetésére kötelezettek

Késedelmi pótlék fizetésére köteles a vagyonszerző:

ha a fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az illetékhivatal által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig nem fizeti meg a teljes illetéket;
ha lakóház építésére alkalmas telket vásárolt, és a beépítési kötelezettségének nem tett eleget, a megállapított, de meg nem fizetett illeték után, az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számítva;
ha a lakásvásárlás előtti illetve utáni egy éven belüli lakáseladás esetén járó kedvező illetékfizetést jogosulatlanul vette igénybe; ebben az esetben a késedelmi pótlék összege az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok szerint járó és a kedvezményes illetékalap figyelembevételével előírt illeték különbözetének a háromszorosa;
ha az első lakástulajdon megszerzésekor járó illetékkedvezményt jogosulatlanul vette igénybe; ilyenkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell pótlólag - késedelmi pótlékként - megfizetnie.

Visszterhes vagyonátruházási illetékkedvezmények

A termőföldre járó illetékkedvezmény

2005. január 1-jével megszűnt az a kedvezmény, amely alapján a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzésekor az egyébként járó illeték egynegyedét kellett megfizetni. Lényeges, hogy amennyiben a 2005. január 1-je előtt kötött szerződéseket 2005. január 31-ig illetékkiszabásra bejelentették (benyújtották a földhivatalhoz), ez a kedvezmény még igénybe vehető.

Az első lakás illetékkedvezménye

Első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult a lakás megszerzője.

Mindez azonban csak meghatározott törvényi feltételek esetén igaz, vagyis akkor, ha

a lakás megszerzője az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be;
és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg.

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki az első lakás megszerzésekor járó kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetésre felhívó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

A lakás megszerzőjének a vagyonszerzés bejelentésekor (az adásvételi szerződés földhivatali bejelentésével egyidejűleg) írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a törvényi feltételeknek megfelel, a kedvezményre jogosult.

A lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

Újonnan épített lakás megvásárlásának illetékkedvezménye

Korábban a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása után nem kellett vagyonátruházási illetéket fizetni. Az illetékmentesség határa 2005. január 1-jétől 15 millió forintra csökkent, de a legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében kedvezmény vehető igénybe. Ezeknek a lakásoknak a megvásárlása után a 15 millió forintra eső illetéket, vagyis 740 ezer forintot nem kell megfizetni.

Illetéktörvény változások 2010.

A gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot a Magyar Közlönyben közzétették 2010. 08. 13-án

2010. 08. 13-án a Magyar Közlönyben közzétették a az államfő által aláírt pénzügyi és gazdasági törvénycsomagot. Többek között augusztusban megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra vonatkozóan, visszamenőlegesen csökken a társasági adó, szeptemberben pedig a közszférában életbe lép a bérplafon, és különadót kell fizetniük a bankoknak.

Magyar Közlönyben pénteken közzétett szabályok alkalmazásakor azonban figyelni kell, mert a 15 paragrafusban felsorolt kivételek alapján egyes rendelkezések más és más időpontban lépnek hatályba. Akad, például a ház körüli munkát adómentessé tevő rendelkezés, amely most vasárnaptól alkalmazandó, az otthoni pálinkafőzés viszont csak 45 nap múlva lehetséges jövedéki engedély nélkül.

A Magyar Közlönyben közzétették a pénzügyi-gazdasági törvénycsomagot. A módosítások fő szabályként másnap, 2010. 08. 14 én azaz szombaton lépnek hatályba, de vannak kivételek.

Megszűnik a devizaalapú hitelezés lehetősége az ingatlanok vásárlása esetén

2010. 08. 14-től megszűnik a devizaalapú hitelezés lehetősége az ingatlanok vásárlása esetén. Ennek értelmében a jövőben nem jegyeztethet be jelzálogot a hitelező pénzintézet arra az ingatlanra, amelynek megvásárlásához devizaalapú hitelt nyújt a kérelmezőnek.

A ház körüli munkákra csak természetes személynek kifizetett jövedelem

2010. Augusztus 15-től, azaz vasárnaptól válik adó- és járulékmentessé a ház körüli munkákra csak természetes személynek kifizetett jövedelem. Ilyen munka például lakástakarítás, főzés-mosás, gyerekfelügyelet, házitanítás, kertgondozás.
Az egyszerűsített, csak néhány adatot igénylő bejelentés három módozatából az sms-es lehetőség azonban csak december elsején nyílik meg. A havi ezer forint regisztrációs díj (a munkát megrendelő részéről) pedig 2010 október közepétől fizetendő.

Illeték - ingatlannal rendelkező társaság részesedésének átruházása

A korábbi szabályozást kiegészítendő, a 2010. július 1-jéig el nem bírált illetékügyekben alkalmazandó az új szabály, mely szerint az ingatlannal rendelkező társaságok részesedésének átruházása kapcsolt felek között illetékmentes. Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát, és a részesedésének átruházása esetén alkalmazandó illetékkötelezettséget 2010. január 1-jétől vezették be.

E szabály szerint a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaság részesedésének megszerzése illetékköteles, amennyiben a megszerzett tulajdonrésszel a szerző önállóan vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen eléri a 75%-os részesedést.

Vállalkozók kommunális adója

A vállalkozók kommunális adóját a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2011. január 1-jétől eltörlik.

A nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó

2010 08 16-tól a kihirdetést követő harmadik naptól szűnik meg a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, így azt a második félévben már nem kell fizetni.

Az öröklési és ajándékozási illeték eltörlése

2010 08 16-tól alkalmazandó az öröklési és ajándékozási illeték eltörlése összegtől függetlenül az egyenes ági rokonok esetében.

Változtak az illetékmentesség feltételei

Az illetéktörvény november 19-én kihirdetett módosítása következtében egységesen megváltozik az öröklési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási ügyekben a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség feltételei közül a használatba vételi engedéllyel történő igazolás rendje.

Az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztató szerint a lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatba vételi engedély is igazolja, feltéve, ha az a későbbiekben változatlan tartalommal – ide nem értve az esetlegesen kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedik.

Ha a vagyonszerző a lakóház felépítését a nevére szóló használatba vételi engedéllyel 4 éven belül nem igazolja, akkor a 4 éves határidő lejártát követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot az igazolás kiadása érdekében.

Ha a vagyonszerző nevére szóló használatba vételi engedély még nem emelkedett jogerőre, akkor az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az építésügyi hatóság külön tájékoztatja az állami adóhatóságot arról, ha a használatba vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerősen befejeződött, továbbá arról is, hogy a jogerős használatba vételi engedély – a kijavított részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedéllyel.

Az APEH akkor törli a megállapított, de felfüggesztett illetéket, ha a vagyonszerző 4 éven belül a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését, vagy az adóhatóság megkeresésére az építésügyi hatóság igazolja, hogy a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal – a kijavított részeket ide nem értve – jogerőre emelkedett.

A módosító törvény által megállapított új rendelkezéseket már azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő – öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától – 2010. november 19-ig még nem járt le.